Minden szempontból egy megindító alkotás...
Mostanában mindig sikerül belenyúlnom a tutiba, hiszen nyár óta tulajdonképpen csakis olyan könyveket sikerült elolvasnom, amelyek nem teljesen hétköznapi problémákat dolgoznak fel. Hazudnék ha azt mondanám, hogy ez a véletlen műve, hiszen egy-egy könyv kiválasztása előtt szeretek kicsit kutakodni, hogy mégis milyen témára is számíthatok, ha elolvasom. Elvégre csak olyan könyvekre érdemes "feláldozni" az így is elég kevés szabadidőmet, amire érdemes, nem igaz? Nos, Jay Asher könyve esetén sem volt ez másképp, mégis sokkal jobban megfogott, mint első körben amire számítottam.
Rettenetesen örülök annak, amiért a Netflix a napokban végül úgy döntött, hogy egy tizenhárom részes minisorozat formájában feldolgozza a történteket, hiszen így olyan réteg számára is eljuthat a könyv fontos üzenete, akik nem szeretnek túlzottan olvasni, és inkább a sorozatokat/filmeket részesítik előnyben, mint ahogy azt tettem én is évekig. Mivel még nagyon az előkészülő fázisban van az egész projekt, ezért sok mindent még nem tudni róla, de ha lesz bármi konkrét információ, arról természetesen én is be fogok majd számolni, itt az oldalon. Addig is, ha tehetitek mindenképpen olvassátok el a könyvet, az okokat pedig a továbbiakban ki is fejtem.
Szóval, a történet középpontjában a középiskolás Hannah áll, aki sajnálatos módon a szerencsétlen események sorozata következtében öngyilkos lesz, ám mielőtt megteszi ezt a visszafordíthatatlan cselekményt, előtte még pontosan hét db kazettára felmondja, hogy miért is döntött úgy ahogy, ezeket pedig szépen sorban fel is címzi azoknak a személyeknek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy végül eldobja magától az életét...
Elképesztő felépítése van az egész könyvnek, ahogy haladunk előre a történetben, annál jobban tudok együtt érezni szegény lánnyal, és bár tudom, hogy a szörnyű tragédia már bekövetkezett, sokszor kívántam azt, hogy valaki mégis vegye észre, min megy keresztül Hannah, és idejében lépjen közbe. És ezt nemcsak én szerettem volna, hanem maga Hannah is, hiszen ha jobban szemügyre vesszük a hihetetlen, mégis ha szabad ezt mondanom teljesen logikusan ábrázolt történéseket, a lány többször is próbálta tudatni a külvilággal, hogy mi zajlik le benne, a legszívbemarkolóbb mégis a kazetta utolsó címzettjével való utolsó beszélgetése volt, mikor e sorokat olvastam, végigfutott rajtam a düh, amiért az illető nem tett semmit sem...
Nemcsak Hannah a főszereplője a könyvnek, hanem Clay is, hiszen egyrészt akkor csöppenünk a sztoriba, amikor a srácnál jár a kazetta, másrészt pedig folyamatosan véleményezi a hallottakat, holott tisztában van vele, hogy a végkimenetelen sajnos már nem tud változtatni. De nemcsak emiatt különleges a fiú, hanem azért is, amiért a kazettára felkerült, - megfogadtam, hogy nem fogok spoilerezni, azt azonban nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz - legyen elég annyi, hogy Clay-jel együtt én is megjártam az érzelmi hullámvasutat.
Értékelés: 10/10.
Mindenféle szempontból rendkívül realistán voltak ábrázolva a karakterek, maga az alapsztori pedig lebilincselő a maga nevében. Szeretem az olyan könyveket, amelyeket, ha elolvasok utána hosszas gondolkodásra kényszerít, a Tizenhárom okom volt… pedig pontosan egy ilyen alkotás. A legidegesítőbb az egészben szerintem az időzítés volt, hiszen ha Clay hamarabb kapcsol, akkor szerintem nem történt volna meg a tragédia. Az biztos, hogy ezek után az ember könnyen letudja vonni a tanulságot az egészből, ami pedig a legjobb, hogy a könyv végén ez egyértelműen meg is mutatkozott, hiszen Clay odament a volt barátnőjéhez, aki az utóbbi időben eléggé megváltozott...
Elképesztő felépítése van az egész könyvnek, ahogy haladunk előre a történetben, annál jobban tudok együtt érezni szegény lánnyal, és bár tudom, hogy a szörnyű tragédia már bekövetkezett, sokszor kívántam azt, hogy valaki mégis vegye észre, min megy keresztül Hannah, és idejében lépjen közbe. És ezt nemcsak én szerettem volna, hanem maga Hannah is, hiszen ha jobban szemügyre vesszük a hihetetlen, mégis ha szabad ezt mondanom teljesen logikusan ábrázolt történéseket, a lány többször is próbálta tudatni a külvilággal, hogy mi zajlik le benne, a legszívbemarkolóbb mégis a kazetta utolsó címzettjével való utolsó beszélgetése volt, mikor e sorokat olvastam, végigfutott rajtam a düh, amiért az illető nem tett semmit sem...
Nemcsak Hannah a főszereplője a könyvnek, hanem Clay is, hiszen egyrészt akkor csöppenünk a sztoriba, amikor a srácnál jár a kazetta, másrészt pedig folyamatosan véleményezi a hallottakat, holott tisztában van vele, hogy a végkimenetelen sajnos már nem tud változtatni. De nemcsak emiatt különleges a fiú, hanem azért is, amiért a kazettára felkerült, - megfogadtam, hogy nem fogok spoilerezni, azt azonban nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz - legyen elég annyi, hogy Clay-jel együtt én is megjártam az érzelmi hullámvasutat.
Értékelés: 10/10.
Mindenféle szempontból rendkívül realistán voltak ábrázolva a karakterek, maga az alapsztori pedig lebilincselő a maga nevében. Szeretem az olyan könyveket, amelyeket, ha elolvasok utána hosszas gondolkodásra kényszerít, a Tizenhárom okom volt… pedig pontosan egy ilyen alkotás. A legidegesítőbb az egészben szerintem az időzítés volt, hiszen ha Clay hamarabb kapcsol, akkor szerintem nem történt volna meg a tragédia. Az biztos, hogy ezek után az ember könnyen letudja vonni a tanulságot az egészből, ami pedig a legjobb, hogy a könyv végén ez egyértelműen meg is mutatkozott, hiszen Clay odament a volt barátnőjéhez, aki az utóbbi időben eléggé megváltozott...
Kinek ajánlom elolvasásra a könyvet?
Nemtől, kortól függetlenül szerintem bárki a kezébe ragadhatja ezt a lebilincselő alkotást! Én pedig a jövőben biztosan elfogom majd még egyszer olvasni ezt a remekművet.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése