Pilotkritika: Clipped

Ashley Tisdale miatt csak azért is kitartok még egy darabig.

Emlékszem, amikor még tavasszal olvastam az induló sorozatról, egyből felkaptam a fejem, elvégre mégiscsak ebben a szériában térne vissza az ex-Disney csillag, Ashley Tisdale, hogy a fenébe ne érdekelne engem? Ezt követően, amikor kijött az első trailer, sajnos nagyot csappant az érdeklődésem, hiszen inkább volt kínos és erőltetett mintsem vicces az első néhány perc, ahhoz képest, hogy vígjátéksorozatról beszélünk... Ettől függetlenül nem felejtettem ám el a premiert, ám úgy gondoltam kicsit várok a megtekintésével, most pedig, hogy lement az első évad, neki is vágtam, és hát izé, ennél jobbat tényleg nem lehetett volna kihozni az alapsztoriból?

Azoknak, akik még nem nagyon hallottak a TBS vadonatúj sorozatáról, néhány mondatban felvázolnám mit is érdemes elsősorban tudni a Clipped-ről. A sorozat fő helyszíne egy borbélyüzlet, ahol is hat nem kicsit eltérő személyiségű fodrász dolgozik, ahol is szakmájukból adódóan hajat nyírnak, közben pedig smúzolnak kliensekkel, az ebédszünetekben pedig próbálják elviselni egymást. És természetesen ne feledkezzünk meg a főnökről sem, aki hol szigorú és távolságtartónak tűnt, hol pedig barátságosnak, befolyásolhatónak és töketlennek tűnt, emiatt pedig kissé bizarrnak tituálnám első benyomásra a karaktert.

És ennyit a bevezetőről, a továbbiakban kissé Spoileres leszek!

Az első részben rögtön bele is ugrottunk a mély vízbe, hiszen megismerkedhettünk a szereplőkkel, kaptunk vendégeket is, valamint az egész pilot egy bonyodalom köré épült, amit persze a végén egy szempillantás alatt megoldottak. Nos, ez döntsétek el, hogy kit rúgjunk ki szál számomra teljesen érdektelen volt, hiszen bár ezáltal volt pár beszólás egy-egy karakter között - itt emelném ki a fekete ámde zsidó szereplőt, Charmaine, imádtam a beszólásait! - ámde rettenetesen hiányoltam a karakterek közötti kémiát, amit személy szerint igencsak elvártam volna, hiszen elvileg már régóta együtt dolgoztak, ehhez képest néha azt éreztem, mintha öt perce ismernék egymást...

Ha a sztori balgasága nem lenne elég, komédia révén az oltári poénok megmenthetnék a show-t, azonban itt ezek is elmaradtak, egyedül Charmaine által kuncogtam fel kicsit, valamint Ashley Tisdale karaktere Danni is okozott kellemes pillanatokat, de gyanítom ez inkább Ashley színészi játékának köszönhető, ugyanis végig az volt azt érzésem, hogy próbálná menteni a menthetőt, és kihozni a karakteréből a maximumot, ami végülis sikerült. Sajnos a sorozat hátulütője pont a castingolás, ugyanis Ashley mellett nagyon kezdőnek tűnik a többi színész.

Mindettől függetlenül, meglenne a karakterekben a potenciál, ám a kiaknázáshoz az is szükséges volna, hogy ne legyenek annyira egyoldalú papírmasék, mint a pilotban, vagyis ha az írók a többi tulajdonságaikat is megmutatnák, máris jobb lenne a helyzet. Hogy mire is gondolok pontosan? Jelen pillanatban Charmaine kívül van egy középkorú meleg férfink Buzzy, egy visszahúzódó különcünk, Mo, aki egyben kollégába szerelmes, Joy persze ezt észtre se veszi, és inkább a barátjával van elfoglalva. Végezetül ne feledkezzünk meg a szívtipró A.J-ről sem, aki inkább a felejthető kategória, de hát ízlések és pofonok, de legalább kissé árnyalták már a baseball-os álmai miatt, valami hasonlót várnék el a többi szereplő esetében is.

Értékelés: 6/10.

Kissé negatív hangvételű lett a kritika, és a hat pont sem túl bizalomgerjesztő, ám mégsem kaszálom a sorozatot, a nem túl hosszú, tíz részes első évadot mindenképpen megfogom nézni, természetesen csakis Tisdale miatt, aztán kitudja, a későbbiekben már nemcsak ő fog maradásra bírni, hanem a többi karakter is. Előre látható szituációk persze már most vannak (Danni és A.J. kapcsolata), ám ha a körítés jó lesz, akkor az évadkritikában ígérem már nem fogok ennyire panaszkodni.