2016. április 2., szombat

The Walking Dead: Az ötödik évadról

Egy eléggé felemás évadon vagyok túl.

A tavaszi szünet alatt bizony sok cikk írását terveztem, ehelyett a tanulás és szakdolgozatírás mellett kvázi minden szabadidőmet a The Walking Dead ötödik szezonjának darálásával töltöttem. Utólag visszagondolva egyáltalán nem olyan biztos, hogy helyesen döntöttem, hiszen bár továbbra is nagyon szeretem a sorozatot, de valljuk be, nem sok újdonságot láttam az évad során, valamint a nagy meglepetések és WTF pillanatok is elmaradtak ezúttal. Azért, hogy valami pozitívumot is mondjak elöljáróban, a sok új szereplők közül voltak olyanok, akikkel tudtam azonosulni, ráadásul látok bennük potenciált, ezáltal pedig a sztorit is továbbvihetik majd a folytatásban.

Spoileresen folytatom a továbbiakban.


Azt hiszem a legjobban a felejthető szó írná le a teljes szezont. Na jó, ez nem teljesen igaz, hiszen például a kórházas szál nekem nagyon bejött, éppen ezért sajnáltam, hogy tulajdonképpen elég hamar lezavarták ezt a részt. Érdekes volt látni, ahogy az ott élő embereknél mégis mi az elsődleges szempont, ráadásul a karakterek többsége olyan tulajdonságokkal volt felruházva, hogy magam sem tudtam egyértelműen állást foglalni, hogy most helyesen cselekszik-e vagy sem. Kitűnő példa erre Dawn, aki az elején még valamilyen szinten szimpatikus is volt, ám a vége felé kezdett már kissé megőrjíteni, ezért sem sajnáltam a halálát, pláne azok után, hogy megölte Beth-t. Beth halála valóban megrázott egy kissé, hiszen olyan sokat fejlődött a kezdetekhez képest, azért pedig dühös is vagyok, amiért esélyt sem adtak arra, hogy még egyszer utoljára találkozzon a nővérével, akit a börtön óta nem is látott...


További pozitívumként mondanám még a kannibálos sztori rövid lezárását is. Nem tagadom, hogy ütős részek voltak, amelyben a Terminus lakói is feltűntek, a múltuk megismerésével pedig valamilyen szinten érthető is volt, hogy miért is folyamodtak a kannibalizmushoz, ettől függetlenül éppen elég volt annyi belőlük, mint amennyit kaptunk. Bár én még mindig azt az elvet vallom, hogy nem feltétlenül kellene embert ölni, a Terminusban élők sajnos egyértelműen megérdemelték a sorsukat, hiszen elkerülhetetlen lépés volt, miután konkrétan Rickre és a csapatára vadásztak, és szemrebbenés nélkül végeztek volna a kis Judith-al is.


Az évad második felében ismét kaptunk egy kis részt a menekülésről, ami viszont már korántsem volt olyan izgalmas, mint az előző évadban. Valószínűleg ezt az írók is észrevehették, azért gyorsan behozták a képbe Alexandriát, amihez viszont nem tudom, hogy miképpen is kellene viszonyulni. Teljes mértékben megértettem a csapatot, amiért fenntartással kezelik az új helyszínt, az ő helyükben szerintem én sem tettem volna másképpen. Nem könnyítik meg a helyzetet az ott élők sem, ezzel a közvetlenségükkel ugyanis nekem az a benyomásom, hogy nem feltétlenül kellene megbízni bennük. Azért azt el kell ismerni, hogy az új szereplőkben bizony látok potenciált, ott van például Jesse és Aaron na és persze Deanna is sokat viheti előre még a sztorit, feltéve ha túlélik majd azt a támadást, amit azok a kívülállók terveznek, mert azt spoilerek olvasása nélkül is jól látom, hogy Alexandra lakói nem sokáig lesznek már biztonságban.

Értékelés: 6/10.
Összességében nem volt ez olyan rossz szezon, de még a harmadik évadnál is gyengébbnek éreztem, így jogosan kap tőlem hat pontot. Ettől függetlenül a folytatást már nagyon várom, és mivel Amerikában holnap finálézik a hatodik évad - a magyar FOX-nak köszönhetően pedig nálunk is már a jövőhéten - ezért napokon belül neki is állok majd a darálásnak. Abban sajnos már nem reménykedem, hogy a kezdeti minőség valaha is visszatér, azonban őszintén bízok benne, hogy ebből a kis mélypontból, amit az ötödik évadban teremtettek az írók, hamar ki fog lábalni a sorozat.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Keresés